A legfontosabb, hogy a szoptatás addig tartson, amíg mindkét fél számára kielégítő, hiszen ez egy olyan kapcsolat, amely mind a baba, mind az anya érzelmi és fizikai jólétéhez hozzájárul. Ugyanakkor különböző szempontok és érvek mentén lehet mérlegelni, hogy meddig érdemes folytatni a szoptatást, és milyen módon történjen az elválasztás.[1]

A természetes elválasztódás időzítése

Ha az emberi fejlődést más főemlősökével vetjük össze, meglepő következtetésekhez juthatunk. Kutatások szerint a természetes elválasztódás jellemzően akkor következik be, amikor:

• áttörnek az első maradandó őrlőfogak,
• a gyermek eléri a születési súlyának négyszeresét,
• a várható felnőtt súlyának egyharmadát eléri,
• vagy a terhesség időtartamának hatszorosa eltelt.

Ezek a biológiai tényezők arra utalnak, hogy a természetes elválasztódás általában 2,5 és 7 éves kor között zajlik le. Két éves kor körül a gyermek immunrendszere már megbízhatóan stabilizálódik, és a tejcukor emésztéséhez szükséges laktáz enzim mennyisége fokozatosan csökken. Emellett a testalkat és a táplálkozási szokások is változásnak indulnak, ami a szoptatás fokozatos háttérbe szorulásához vezet.[2]

Kulturális hatások és ajánlások

A szoptatás időtartamát jelentősen befolyásolják a kulturális normák és társadalmi elvárások. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint a kizárólagos szoptatás javasolt az első hat hónapban, majd a hozzátáplálás mellett legalább kétéves korig vagy azon túl is érdemes folytatni a szoptatást[3]. A valóságban azonban sok tényező befolyásolja az elválasztás időzítését és módját, például a család környezete, az anya munkahelyi helyzete, valamint a társadalmi nyomás.

Az elválasztódás folyamata

Az elválasztódás egy természetes lépés a gyermek felnövekedése során, hasonlóan a szobatisztasághoz vagy az önálló járás megtanulásához. Minden gyermek a saját tempójában fejlődik, és nincs egyetlen helyes időpont vagy módszer az elválasztásra.[4] Amennyiben a gyermek saját ütemében növi ki a szopási igényét, akkor beszélhetünk természetes elválasztódásról. Ha viszont a szülő kezdeményezi a folyamatot, akkor elválasztásról beszélünk.[5]

Hogyan segítsd a fokozatos elválasztódást?

Amennyiben az anya szeretné irányítani a leválást, a legfontosabb a fokozatosság és a szeretetteljes hozzáállás. Az alábbi módszerek segíthetnek:

• Lassan csökkentsd a szoptatások számát. A havi egy szoptatás elhagyása gyengéd megoldás, amely nem terheli meg sem a gyermek érzelmi világát, sem az anya szervezetét.
• Ne ajánld, de ne is tagadd meg. Ne hozd szóba feleslegesen a szoptatást, de ha a gyermek igényli, ne utasítsd el azonnal.
• Tereld el a figyelmét. Kínálj más megnyugtató tevékenységeket, például játékot, mesélést vagy ölelést.
• Halogasd a szoptatásokat. Ha például a gyermek épp kérné, mondhatod, hogy "majd, ha megfőztük az ebédet" vagy "majd ha hazaérünk".
• Maradjon meg a legfontosabb alkalom utoljára. A legtöbb gyermek számára ez az esti vagy a reggeli szoptatás.[6]

Természetesen fontos a kötődés fenntartása szoptatás nélkül is. Figyeljünk oda, hogy az elválasztás során a testi kontaktus és a szeretet kifejezése ne csökkenjen. Az együtt fürdés, az ölelés, az altatási rituálék és a közös játék mind hozzájárulnak a biztonságos kötődés fenntartásához.[7]

Rugalmas hozzáállás és visszalépések kezelése

A természetes elválasztódás nem egyenes vonalú folyamat. Előfordulhatnak visszalépések, például betegség, fogzás vagy nagyobb élethelyzeti változások esetén. Ezekben az időszakokban a gyermek fokozottan igényelheti a szoptatást, és fontos, hogy az anya rugalmasan kezelje a helyzetet.[8] A szoptatás hirtelen megszüntetése feszültséget okozhat mindkét fél számára, ezért érdemes figyelembe venni a gyermek érzelmi szükségleteit.[9]

Kommunikáció nagyobb gyermekkel

Ha a gyermek már idősebb, akkor érdemes vele megbeszélni az elválasztás folyamatát. Például közösen dönthettek arról, hogy mikor és hol történjenek meg a szoptatások, és fokozatosan alakíthatjátok ki az új szokásokat. Ha a gyermek ellenállást mutat, próbáld tisztázni magadban, hogy valódi szükségletről van-e szó, vagy inkább egy határok feszegetése zajlik.

Az elválasztódás természetes folyamat, amely minden gyermeknél más ütemben zajlik. A WHO ajánlása szerint legalább kétéves korig érdemes folytatni a szoptatást, de a természetes elválasztódás akár több évig is eltarthat.[10] A folyamat során a fokozatosság, a türelem és az érzelmi támogatás kulcsfontosságú. Az anya döntését számos tényező befolyásolhatja, de a legfontosabb, hogy az elválasztás mindkettőjük számára megfelelő ütemben történjen, és a szeretetteljes kapcsolat továbbra is megmaradjon.

A beteggel, laikus fogyasztóval történt egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést!

SUD-HU-00255

2025.03.26.

[1] https://verdesdora.hu/szoptatas-abbahagyasa-elvalasztodas/

[2] https://lll.hu/egy-eves-kor-utan/elvalasztas/

[3] https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/infant-and-young-child-feeding

[4] https://szoptatasert.hu/informaciok-a-szoptatasrol/szoptatos-fuzet-elvalasztas-elvalasztodas/

[5] https://llli.org/breastfeeding-info/weaning-how-to/

[6] https://semmelweis.hu/jogigfoig/files/2022/05/28_2022_melleklet-3_laktacios-szaktanacsado_tanulmanyi-tajekoztato.pdf

[7] https://www.kismamablog.hu/szoptatas/a-szoptatas-abbahagyasa-mikor-hogyan

[8] https://lll.hu/uncategorized/elvalasztas-2/

[9] https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC2720507/

[10] https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/infant-and-young-child-feeding