Magyarországon az évente bejelentett fertőző betegségek közel 40 százalékát a légúti (aerogen) fertőző betegségek teszik ki.[1] Az ilyen jellegű megbetegedés a felső vagy alsó légutakat érinti, és számos kórokozó előidézheti. Összességében elmondható, hogy a légúti fertőzések a fertőzött személy köhögése, tüsszentése által kibocsátott apró cseppekkel, vagyis cseppfertőzéssel terjednek. A kórokozók belélegzésével vagy a szennyezett felületek érintésével juthatnak a szervezetbe, majd a nyálkahártyákon keresztül kezdenek szaporodni.

Alsó vagy felső légúti megbetegedéssel állunk szemben?

Amikor a betegség lefolyását szeretnénk megérteni, először is érdemes megvizsgálni, hogy a felső vagy az alsó légutakat érinti-e a fertőzés, vagyis, hogy hol tapadtak meg a kórokozók. Amennyiben felső légúti fertőzéssel van dolgunk, mint például a megfázás vagy torokgyulladás, azt általában orrfolyás, orrdugulás, torokfájás, köhögés, tüsszögés, láz, és fejfájás kíséri. [2]Részben más tünetekkel járnak az alsó légúti megbetegedések, melyek esetén súlyosabb köhögés, légszomj, mellkasi fájdalom, magas láz, fáradtság és izzadás is előfordulhat.

A légúti fertőzések ezer arca

Ahogyan már említettük, számos kórokozó felelőssé tehető a felső légúti megbetegedésekért. Vírusok okozzák például az influenzát, a bárányhimlőt, a kanyarót, a mumpszot és a rubeolát is.[3] A legismertebb légúti megbetegedéssel járó bakteriális fertőzések közé pedig például a skarlát tartozik. Ritkán egyes gombák is okozhatnak légúti megbetegedést, túlnyomóan a legyengült immunrendszerű embereknél.

Légúti fertőzések a csecsemőknél és kisgyerekeknél

A légúti fertőzések csecsemőknél és pici gyerekeknél különösen aggasztóak lehetnek, mivel az immunrendszerük még fejlődik, és a légutak szűkebbek, ami nehezebbé teszi a légzést fertőzés esetén. Hozzá kell azonban tenni, hogy a gyermekkori felső légúti megbetegedések egyébként az immunrendszer érése szempontjából kifejezetten fontosak.[4]Amennyiben egy kisbaba vagy tipegő felső légúti fertőzéssel küzd, akkor az orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, enyhe láz, nyűgösség és étvágytalanság a legjellemzőbb tünet. Az alsó légúti fertőzések többnyire a felnőttekhez hasonlóan erős köhögéssel, gyors vagy nehezített légzéssel, zihálással, magas lázzal, levertséggel, kékes ajkakkal vagy bőrrel (cianózis) jelentkeznek. A legkisebbek számára a leggyakoribb kórokozók a vírusok, mint például az RSV (respiratory syncytial virus), influenza, parainfluenza, és a rhinovírusok. A primer bakteriális fertőzések náluk ritkábban fordulnak elő, de a Streptococcus pneumoniae, a Streptococcus pyogenes, Staphylococcus aureus, Mycoplasma pneumoniae vagy a Haemophilus influenzae azért megfertőzheti őket.[5]

A légúti fertőzés otthoni enyhítése

Amennyiben a betegség enyhe lefolyású, úgy az otthoni nyugalom és minél több pihenés sokat segíthet. Nagyon fontos a hidratáltság fenntartása a gyakori szoptatással vagy cumisüvegből történő etetéssel, nagyobbaknál pedig a vízzel, teával és levesekkel. Az orrszívó ma már elengedhetetlen tartozéka egy kisgyermekes otthonnak, hiszen nemcsak a légzést könnyíti, ha eltávolítjuk a váladékot az orrból, de a további fertőzések esélyét is csökkenthetjük ezzel a módszerrel. A sós vizes orrmosás vagy orrspray pedig ugyancsak segít az orrjáratok tisztításában és a nyálkahártya hidratálásában. A száraz levegő irritálhatja a légutakat, ezért a párásító használata enyhítheti a tüneteket. Jól jöhet egy ideiglenes váltás az alvási pozícióban is: ha csecsemőről van szó, alvás közben érdemes megemelni a fejét, hogy könnyebb legyen a légzése.

Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha erősödnek a tünetek

Természetesen, ha súlyosbodnak a tünetek, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni. Ilyen például, ha a láz 38°C fölé emelkedik, különösen, ha a baba 3 hónaposnál fiatalabb. Ugyancsak javallott orvoshoz fordulni, amennyiben légzési nehézségek lépnek fel, például gyors, nehéz vagy sípoló légzést tapasztalunk, behúzódó bordákat látunk légzés közben, illetve orrszárnyi légzés alakul ki. A kékes ajkak vagy bőr oxigénhiányra utal, így ebben az esetben is azonnali orvosi ellátás lehet szükséges. Aggodalomra adhat okot a mellkasi fájdalom, különösen, ha légzéskor vagy köhögéskor jelentkezik, illetve, ha a köhögés több mint 2-3 hétig tart, vagy ha véres köpet jelenik meg. Amennyiben a gyermek nagyon nyugtalan vagy szokatlanul álmos, apatikus, az is a betegség súlyosbodására utalhat, illetve súlyosabb betegséget jelenthet az is, ha nem fogad el táplálékot vagy folyadékot és kevesebbet pisil. [6]

Tehetünk a megelőzésért

A légúti fertőzések előbb vagy utóbb szinte mindenkit elérnek, bizonyos dolgokkal azonban valamelyest megelőzhetjük a bajt. Egyrészt rá kell szoktatni a gyereket és a család többi tagját is a gyakori és alapos kézmosásra. A kötelező és ajánlott oltások beadása is erős védelmet nyújthat a kicsiknek. Sajnos a bölcsődei és óvodai közegben ezt nehéz megoldani, de amennyire lehet tartsuk távol a gyermeket a beteg emberektől, különösen járványos időszakban. Rendszeresen fertőtlenítsük otthon a játékokat és használati tárgyakat.[7]

A beteggel, laikus fogyasztóval történt egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést!

SUD-HU-00193

2024.12.31.

[1] egeszsegvonal.gov.hu

[2] teva.hu

[3]pmc.ncbi.nlm.nih.gov

[4] semmelweis.hu

[5]gyermekorvostarsasag.hu

[6] blog.lamome.hu

[7] kismanoruha.hu